A település belterületén lévő kis tavacskák meghatározzák a település arculatát és szerkezetét. Az utak a tavak partján húzódtak, a házak a magasabb pontokon épültek. Így alakult ki a falu zegzugos térképe. A rehabilitált tavak ma ökológiai céllal, horgászati hasznosítással kuriózumként állnak a település belterületén.
Szigetközben a Duna folyam főmedréhez közel eső szigetközi települések belterületein belül, így Kisbodak község belterületén is, egészen az 1950-as évek közepéig több helyen még állandó vízborítású területek voltak. A település belterületi útjai a belső tavak külső szegélyeit követve húzódtak. A településen a felső néhány méter vastag fedőréteg alatt, mintegy 200 méter vastagságban rendkívül jó vízáteresztő képességű homokos kavics található. Ebben a vízáteresztő rétegben a Duna folyam főmedrével együtt alakult ki a mindenkori talajvízszint. A Duna folyam térségi szakaszának a hajózási célú folyószabályzásáig, valamint a Pozsony és Győr közötti egységes árvízvédelmi védvonal teljes kiépítéséig, 1905-ig viszonylag kicsi, csupán 2-3 méter volt a Duna folyam főmeder éven belüli vízszintingadozása. Ennek megfelelően a belterületi részeken kialakuló talajvízszint is kedvező adottságokat teremtett. Ekkor csak a nagyvizes időszakokban kellett a fakadóvizeket elvezetni csatornákkal, és a szélső esetekben szivattyúzással. A belső tavakat közel állandó víztükör jellemezte és egészséges szűrt tiszta fakadóvíz táplálta!
Ezek a belterületi tavak hozzátartoznak a település táji képéhez.
